Napjainkban az önvédelmi és küzdősportok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az iskolában a fiúk és lányok körében egyaránt.

A küzdőgyakorlatok élettani szempontból jól illenek az iskolai testnevelés keretébe, hiszen majd minden izomcsoportra hatással vannak: fejlesztik az erőt, az állóképességet és a mozgáskoordinációt. Nem is beszélve a jellemformáló hatásról és az általuk kiváltott jó hangulatról, ami nem hasonlítható más sportágakéhoz. A küzdősportok gyakorlása közben kialakult virtust, a társon való felülkerekedés motívumát a tanuló átviheti az élet más területére is!

Mindez és ennél sokkal több igaz azokra a terápiás cselgáncs-foglalkozásokra, amelyek a kaposvári Bárczi Gusztáv Módszertani Központ és a kaposvári Nehézatlétikai Sportegyesület Judo Szakosztály együttműködése alapján valósulnak meg.

A judo terápiás foglalkozásai Magyarországon évek óta sikeresek a fogyatékos gyermekek, fiatal felnőttek körében. Ez elsősorban mozgáskorlátozott, illetve vak fiatalok esetében jellemző. Azonban az értelmileg sérült tanulóknál – ez a kaposvári kezdeményezés – országosan egyedülálló.

Intézményünk küldöttsége 2002. tavaszán egy olaszországi meghívásnak tett eleget, amely a Centro Sport Terapia Judo Klub által szervezett nemzetközi terápiás judo bemutatóra érkezett. A kapcsolatfelvételben nagy szerepet játszott Dr. Benczéné Csorba Margit igazgató asszony, és Gurmai Zsuzsanna igazgatóhelyettes asszony. A nemzetközi bemutató és a hozzá kapcsolódó szakmai programsorozat képet adott a ravennai klub munkájáról. A szervezet évek óta integráltan végzi a judo terápiát – többek között – értelmi fogyatékos és ép gyermekek, fiatal felnőttek körében. Az olasz sportklub jelentős eredményeket ért el e téren.

A látottak hazai alkalmazása több mint egy éves előkészítő munka eredménye. Ebben az időszakban megoldódott a hely, idő, felszerelés, szakember problémája. Összeállt az a szakmai team – edzők, gyógypedagógusok, testnevelő tanár, orvos – ami a foglalkozások előkészületeit koordinálta, az edzéseket figyelemmel kísérte, a tapasztalatot összegyűjtötte. A mára kialakult menetrend értelmében a szegregált edzéseknek a Módszertani Központ ad helyet. Az alapvető felszerelések (tatami, judogi) beszerzése részben megtörtént, részben folyamatos. Az integrált foglalkozások a judo szakosztály edzéseihez igazodva, a dojo-ban kerülnek lebonyolításra. A 2003/2004-es tanévben heti két óra rendszerességgel tartottuk terápiás foglalkozásainkat tanulásban és értelmileg akadályozott tanulók számára.

Az egy év tapasztalata azt mutatja, hogy mind mozgás, mind szociális képességek, mind kognitív funkciók terén mérhető eredményeket értek el tanulóink.

A judo által nyújtott új mozgásmintákat (alap-, támadó-, védőállás, követő lépés, forduló lépések előre-hátra, védekezőkúszás, esések, gurulások, egyensúlyvesztés stb.…) a tudatosan felépített, korrigált óraterv alapján elsajátították.

 Az év során mind kondicionális, mind koordinációs képességeik fejlődtek, az adatok feldolgozása folyamatban van.

Fokozott figyelmet szentelnek a személyi higiénia betartására is. A tudatos nevelőmunka eredményeképpen ez jelenti a terem, az eszközök, a ruházat és természetesen a tanulók személyi tisztaságára való fokozott figyelmet (kéz, láb, ujjak, haj tisztántartása).

A következő táblázatban összefoglaltuk, hogy milyen célzott képességfejlesztés valósult meg a terápiás judofoglalkozásokon:

A küzdősportok mindegyike rendelkezik olyan gyakorlati ismeretekkel, melyek a testet felkészítik az egyensúlyvesztés esetén a földre érkezésre, talajfogásra. A cselgáncs szisztematikusan kidolgozta a tompító gyakorlatokat, melyek zuhanásokra, csúsztatott esésekre és gurulásokra épülnek. Ennek a technikának az elsajátításával a zuhanás után a sérülés szinte minimális, pl. horzsolás, vagy egyáltalán nem keletkezik sérülés a testen.

Tanulóink az eséstan egyszerű elemeinek elsajátításával megelőzhetik vagy csökkenthetik a sérülés veszélyét.

Nagykáldi Csaba pszichológus, a Testnevelési Egyetem tanszékvezetője szerint a küzdősportok a társak tiszteletére nevelnek már egészen kis kortól. Fejlesztik a gyermekek küzdőképességét, természetessé válik számukra, hogy a célt tisztességes eszközzel, kitartással kell elérni. Fegyelmezettebbek lesznek, fejlődik önuralmuk, együttműködési készségük.

Terápiás szakember teamünk a szakmai anyag oktatásánál a tanulók sikerélmény szerzésére törekedett. Ez a motiváció része, melynek pedagógiai eszköze a folyamatos visszacsatolás, ellenőrzés, önellenőrzés, korrekció, értékelés, dicséret, bátorítás.

         - evvel egyrészt a feladatok ütemezését készítjük elő

         - másrészt egyszerűbb mozgásoknál az együttes feldolgozás érdekesebb

A továbbiakban közreadjuk azt az éves fejlesztési tervet, ami alapján a foglalkozások lebonyolításra kerültek. Tagozódása segít abban, hogy egy adott foglalkozás szakmai anyagát együtt értelmezzük a fejlesztendő képességterületekkel. A megjegyzés rovatba az edzők által fontosnak vélt feljegyzések kerültek.